„Most először érzem úgy, hogy nem vagyok egyedül” – mondta a szerző, miután lezártuk az első közös konzultációt a beküldött kézirat kapcsán.
Tehetséges fiatal szerzővel kezdtünk el dolgozni, aki gondosan megírt, tartalmilag értékes kéziratot hozott. A szakmai csapatunk az első átnézés után egyértelműen megállapította: ez egy erős anyag, amire lehet és érdemes építeni. Még nem kész könyv, de a kézirat szilárd kiindulási alap, amelyből közösen felépíthető egy kiadható mű.
Az első érdemi konzultáción arra koncentráltunk, mit szeretne elérni vele a szerző, és hogyan tudjuk ehhez hozzáadni a tapasztalatunkat. Végigvettük a történetszálakat, a karakterek működését, és pontosan kijelöltük, mely részeket érdemes megtartani, melyeket kell erősíteni, mit érdemes elhagyni. Már ezen az alkalmon kézzelfogható irányt kapott: milyen lépések következnek, hol kezdődik a szerkesztés, mikor jön a struktúra finomítása.
A mentorprogramban a szerző nem külső szemlélő. Részt vesz minden döntésben: érti, miért és hogyan változik a szöveg, beleszól a borítótervezésbe, átbeszéli velünk a példányszámot és a terjesztési lehetőségeket. Kérdezhet, vitatkozhat, újraírhat. Mi pedig ugyanígy beletesszük az időnket, a szakértelmünket, a fókuszunkat. Ez a kölcsönös elköteleződés az, ami értelmet ad ennek a munkának.
Sokan kínálnak ma könyvkiadást, de mi egy olyan folyamatot ajánlunk, ahol az író érti, mit csinál, miért csinálja, és hogyan fejlődik közben. Egy kézirat önmagában csak lehetőség. Az, hogy könyvvé válik- e, azon múlik, mennyit dolgozunk rajta együtt.
Ezért indítottuk el a mentorprogramot: nem azért, hogy több könyv jelenjen meg, hanem hogy jobb könyvek szülessenek és magabiztosabb szerzők, akik a kortás könyvek között maradandót lesznek képesek alkotni.
